A büntetés legfontosabb kérdései a kutyanevelésben

Num:38 by Csaladi Kutyasuli Dátum:
22. feb 2018

Aki egyszer úgy döntött, hogy kutya oktatásába, képzésébe, vagy nevelésébe kezd előbb, vagy utóbb szembe fog találkozni a büntetés kérdésével. Megkerülhetetlen, sőt kifejezetten érdekes kérdés ez, de az biztos, hogy mindenképpen érdemes vele foglalkozni.

Ha cikkeket keresünk a témában, akkor túl sokat igazából nem találunk. Amik vannak, azok meg sajnos nem egyértelműek, sőt sokszor ellentmondóak – van, hogy már önmagában is. Csalódás, hogy sok cikk nem foglal állást, illetve nem ad követhető útmutatást. Sokszor inkább olyan dilemmázó gondolatokat olvashatunk, néha útkeresően, néha önkritikusan

Szerencsére - gondolnánk - van ellenpélda is, mivel olvashatunk igazán „megmondó”, véleményhangoztató cikkeket is, melyek akár kapóra is jönnének. De valahogy úgy érzi, magát az ember, hogy a kapott információval „nem teljes a kép”. Ezért inkább óvatosságra intjük magunkat, csak a megfontolás céljából. Legjobb lesz, ha ezt a kényes témát saját magunk járjuk végig! Kezdjük az alapoknál.

Mi a büntetés?

„elszenvedett hátrány”,  „kellemetlen következmény”, „fegyelmező kényszerítés”

amit a kutya kénytelen eltűrni, megtapasztalni, elszenvedni egy másik lény (anyakutya, falkatag, gazdi, …) cselekedete által, általában egy megelőző, helytelen viselkedése következményeként (azzal szoros összefüggésben) nevelő célzattal (sokszor a kutya saját védelmében), annak érdekében, hogy a jövőben tartózkodjon a kifogásolt viselkedéstől.

Ebből sajnos még nem tudjuk eldönteni, hogy ez szükséges, vagy nem szükséges dolog, csak azt, hogy a kutyának kellemetlen, szenvedő érzés, ezért valószínűleg megpróbálja a büntetést később elkerülni. Persze kifejezetten fontos tényező, hogy a kutya összekapcsolja a saját megelőző cselekedetével. Tehát képesnek kell lennie meglátni az ok-okozati összefüggést!

Mi a célja a büntetésnek?

"Egy nemkívánatos cselekedet ismétlésének megakadályozása."

Az biztos, hogy ettől a kutya nem lesz motiváltabb. Csak annyiban hat a négylábúra, hogy mivel igyekszik a büntetést elkerülni, ezért - feltehetően - változtat a korábbi viselkedésén. Hogy hogyan, az már másik kérdés. Tehát önmagában a büntetéssel nem lehet egy helyes viselkedést tanítani, ellenben kiválóan alkalmas egy helytelen viselkedés gátlásában. Ez bizonyos esetben kívánatos is lehet, akár még a kutya szempontjából is pl.: életvédelem.

Lehet-e a büntetésnek negatív hatása?

Bizony előfordulhat, hogy a helytelenül alkalmazott - aránytalan, mértéktelen, tömeges, intenzív, következetlen, kiszámíthatatlan, rosszul időzített, … - büntetésnek negatív, nemkívánatos hatásai is vannak. Bizalomvesztést, félelmet, szorongást, emocionális zavarokat okozhat, sőt elkerülő, vagy akár agresszív magatartást válthat ki a büntetővel szemben. Ezért rossz, nem a szándékolt irányba is formálhatja az eb viselkedését. Így megállapíthatjuk, hogy ez egy ”kétélű fegyver”, mert bár rövid távon használhat ugyan, de sajnos akár jóval nagyobb gondot is okozhat később. Ezt jó lesz magunknak megjegyezni!

Milyen fajtái vannak a büntetésnek?

A büntetésnek két fő változatát ismeri a szakirodalom: a negatív - és a pozitív büntetést.
( Fontos gyorsan megjegyezni, hogy a negatív és a pozitív jelzők jelen esetben nem érzelmi alapú kifejezések, hanem csak egyszerűen annyit jelentenek, hogy elveszünk (-), vagy hozzáteszünk (+) valamit, azaz kivonás, vagy hozzáadás, de mindkét esetben büntetjük vele a kutyát. )

- Negatív büntetés, ha egy korábban meglévő, kellemes dolgot elvonunk a kutyától. Pl.: a jutalomfalat elmaradása, a dicsérő szó elhagyása, a figyelmünk elvonása, a társaságunk megvonása, …stb. A kellemetlen a kellemes dolog hiányérzete. Ez esetben ennek a kellemes dolognak a kívánata, újra elnyerése segít nekünk megszüntetni a helytelen viselkedést és újra feleleveníteni a helyest. Persze ez feltételezi a kutya részéről a kívánalmat a dolog iránt, illetve a korábban már begyakorolt és jutalmazott helyes viselkedés ismeretét. Egyben segíthet egy korábban jutalmazással erősített helytelen viselkedés kialvásában.

- Pozitív büntetés, ha egy helytelen, nemkívánatos cselekedethez egy kellemetlen dolog hozzáadásával kívánjuk leszoktatni, gátolni a kutyát. Pl.: éles hangadással, letorkoló beszéd, csettintéssel, hangos tapssal, erőteljes dobbantással, pórázrántással, vagy akár zörgő konzervdobozzal, kavicsos műanyag flakon rázásával, vagy fizikai érintéssel, gyors megbökéssel, finom koppintással …stb. A kellemetlen dolog ez esetben az elszenvedett, társított érzet. Ez lehet testi- , fizikai kontakt érzete, de lehet csak a kutya pszichikumát érintő, lelki-, érzelmi világával kapcsolatos hátrány. Persze itt az is kérdés, hogy - az adott esetben - mi az az érzékelési szint, aminél az egyed egyáltalán érzékeli az alkalmazott hátrányt.  Pl.: előfordulhat, hogy a kutya eseti tudatállapota miatt nem érzékeli még a testi kontaktokat sem.

Melyiket alkalmazzák?

Általában a negatív büntetés elfogadásával kapcsolatban nem nagyon szokott véleménykülönbség lenni. Alapvetően még azok is elfogadják, akik a jutalmazás kizárólagosságát hangsúlyozzák, ami azért érdekes, mert ez is büntetés, persze kevésbé „drasztikus”. Ez a tudatos reflexkialvás miatt nélkülözhetetlen.
A pozitív büntetésnél már sok vitával találkozhatunk. Sokan kifejezetten tiltakoznak ellene, sokan elkerülhetetlennek, szükségszerűnek tartják. Elég nagy ellentmondásokkal találkozhatunk. A valós probléma inkább a tartalmában, megnyilvánulási formájában van, leginkább a fizikai kontaktusokat tekintve. Ahol főleg az az etikai dilemma, hogy okozhatunk-e tudatosan fizikai fájdalmat kedvencünknek? Ami biztos, hogy a kutyák ösztönösen és rendszeresen alkalmaznak egymás között testi kontaktokat. Ezek között pedig jócskán megfigyelhetünk fegyelmező-, rendreutasító-, megtorló gesztusokat is.

Szükséges a büntetés vagy sem?

Azt tudjuk, hogy a kutya próba-szerencse tanul és a későbbi cselekvéseit a múltbéli tapasztalatai nagyban befolyásolják. Ami sikeres, azt rögzíti, ami nem, azt elveti. Nehéz elképzelni azt, hogy négylábú kedvencünk egész élete során nem fog próbálkozni olyannal, ami a mi szándékainkkal, akaratunkkal ellentétes lenne. Ezekre is várja, figyeli a reakcióinkat, az erősítő, vagy gyengítő következményeket. Nyugodtan elfogadhatjuk, hogy a kellemetlen következmények is az ebnevelés, kutyaképzés fontos részei. Persze annak módja, tartalma, mértéke, eredményessége már nagyban függ a gazdi személyiségétől és általában meg is határozza a kutyával való kapcsolatát.

Létezik értelmetlen büntetés?

A büntetés nagyon fontos kritériuma, hogy nem lehet öncélú. Szükségtelen, felesleges, nem célra vezető és egyben veszélyes dolog úgy alkalmazni, hogy a szándékunk vele kizárólag a viszonyrendezés elérése, a dominanciánk kinyilvánítása. A kutyát jól megfenyíteni, bosszúból összeverni nem szabad! Értelmetlen és hasztalan dolog bármi is az indok. Ez kizárólag csak a tehetetlenségnek, türelmetlenségnek és az érzelmi instabilitásnak a megnyilvánulása az ember részéről, amivel pont a vezetői alkalmatlanságunkat bizonyítjuk.  Ne tegyük, próbáljuk meg inkább uralni saját indulatainkat és tetteinket!

Mik a büntetés szabályai?

A kellemetlen következmények alkalmazásának rendkívül fontos szabályai, alapelvei vannak, amit érdemes mindenkinek betartani:

1. Az érzelemmentesség és józanság szabálya, hogy soha ne büntessünk érzelemből! Pl.: dühből, haragból, indulatból, … Maradjunk higgadtak és józanok, ha erre nincs mód, akkor inkább tekintsünk el a büntetés alkalmazásától. 

2. Fontos a büntetés helyes időzítése, azonnalisága, utólag felesleges és értelmetlen. Legjobb, ha akkor alkalmazzuk, amikor zajlik maga a nemkívánatos viselkedés. A kutya ekkor tudja leginkább összekötni a viselkedést a kellemetlen következménnyel.

3. A fokozatosság és mértékletesség elengedhetetlen követelmény a büntetésnél is. Ezért a büntetés tartalma, módja, mértéke nem konstans tényező. Kellő odafigyeléssel és tapintattal kell alkalmazni minden esetben. Nem lehet csak rutinból, csak megszokásból végrehajtani, mert eredménytelen, vagy épp eltúlzott mértékű is lehet.

4. Arányosság és egyensúly szabálya azt jelenti, hogy amennyit büntetsz, legalább annyit jutalmaznod is kell. A „ne csináld” kifejezés elmaradhatatlan párja az „ezt csináld” kifejezés, ami mindig kell, hogy kövesse az előzőt. A kutyának nemcsak gátakra, de iránymutatásra is szüksége van a viselkedésében, amit követnie kell egy kellemes következménynek a megerősítés miatt.

5. A következetesség és állhatatosság kritériuma feltételezi, hogy amit egyszer büntetünk, azt mindig büntetünk. Tehát amit egyszer nem lehet, azt sosem lehet, így lesz könnyen követhető és betartható. A kutya hasonló nemkívánatos próbálkozásai rendszeresen egy kellemetlen következményt kell, hogy maga után vonjanak. Egyéb esetekben a kutya megzavarodik, vagy kitartóan és sikeresen próbálkozik.

6. Az egyediség követelményei felhívják a figyelmet arra, hogy minden esetben tekintettel kell lennünk arra, hogy a büntetés különösen nagy idegi terhelés a kutya számára. Ezért különösen fontos, hogy alkalmazása során vegyük figyelembe a kutya egyedi idegi karakterét, egyéniségét, személyiségét és ezekhez kell igazítanunk a kellemetlen következmény karakterisztikáit is.

7. A szituáció függőség szabálya arra int minket, hogy a kutya viselkedését ne vonatkoztassuk el az adott környezetbeli tényezőktől. Próbáljuk keresni a ráható tényezőket, kiváltó okokat, hogy jobban megértsük a kutya viselkedését és ahhoz igazítsuk a büntetés szükségességét, mértékét, tartalmát. 

8. Etikusság követelménye, hogy az ebet helytelen viselkedésre tudatosan nem szabad oktatni, nevelni. Még játékból, viccből, szórakozásból, unaloműzésből sem! Különösen arra nem, amit máskor egyértelműen büntetnénk! Pl.: családi kutyát agresszióra, aktív védekezésre, kitámadásra, … nem oktatjuk. Ennek legkisebb önálló megnyilvánulásait is azonnal és következetesen gátoljuk!

Hogyan büntessünk helyesen?

A leghelyesebb büntetés az, ha nincs rá szükség. Persze ez nehezen képzelhető el. Ebben a törekvés ugye az lenne, hogy a kutyát iránymutatással, támogatással rávezetjük a helyes viselkedési mintákra és azt jutalmazással erősítjük, ennek egyik kiváló módszere a „Rithnovszky”- féle ránevelés. Ha mégis szükségessé válik a büntetés alkalmazására, akkor sincs nagy tragédia, csak egyetlen egy rendkívül fontos dologra figyeljünk oda: maradjunk közben nyugodtak. Ugyanis egy családi kutyát alapvetően nem fegyelmezni kell, hanem „nyugalmazni”, azaz nyugalmi állapotba hozni. Ezért ha képesek vagyunk határozottan, de mégis türelmesen, akár kiváróan viselkedni, akkor akár esélyt teremthetünk kedvencünk számára a helytelen viselkedésének önmaga által történő korrigálására is. Ez esetben nekünk feladatként már csak egy megerősítő jutalmazás marad. Kívánhatnánk ennél többet?

© Családi kutyaiskola - Pécs - "csak" családi Kedvenceknek

Információ és jelentkezés: 06-70/946-33-58