Az érzelmek világa igen sokszínű, sokszor kiismerhetetlen. Tisztán csak a szívével "lát" az ember,
de az sem baj, ha közben nyugodt fejjel el is gondolkodik, így egybenérzi és érti is a lényeget.
A döntés szabadságával, a felelősség terhével "eszetlenül" nem lenne szabad játszania senkinek!
Pécsen csak minem oktatunk eltúlzott önbizalmat okozó "játékot" soha, mert túl VESZÉLYES!
Bővebb információ:
Az önbizalom egy érdekes dolog. Hiánya is és bősége is lehet ugyanolyan pusztító!
Az agresszió a kutya viselkedésének egy lehetséges megnyilvánulási formája.
Lehetséges, de emberrel szembensemmiképpen sem szükséges magatartási tényező.
Bármely kutyánál előfordulhat, bármikor, akármilyen egyszerű kiváltó indok hatására!
Önmagában ez nem bűn, sem tragédia, viszont
az okozott következményekben bizony már mindkettő is lehet!
Az agresszióra való hajlamot kitörölni nem lehet,
de a kiválthatóságát, felszínre kerülését befolyásolni lehet minden irányba!
Ez csak attól függ, hogy mihez szoktatjuk a kutyát.
Köztudott dolog, hogy vágy csak akkor keletkezik,
ha azt megelőzi egy kiváltó inger. Ha az nincs, akkor még késztetés sem keletkezik!
Fenyegetés, vagy menekülő futás nélkül támadó cselekvés egészségesen nem létezik!
A belső energia levezetéséhez pedig kiváló alternatíva a szublimáció.
A vélt veszély helyett talán jobb -pszichikai terhelésnek- egy napi funkció-feladat
és bizony kiváló zsákmány az odaadóan elvégzett munkáért járó finom falat.
Az ezt követő önfeledt, vidám játék pedig már csak egy bonus jutalom.
Aki tudatos gazdi, az érti mindezt, aki felelős, az csinálja is lelkesen!
A határt -ahol a józan kontroll van- húzzuk meg mi emberek!
A veszélyt nem elég megelőzni, hanem teljesen ki is kell zárni, ameddig csak lehet!
Ha agresszióraszoktatjuk a kutyát, akkor előfordulhat, hogy egymaga esetleg túllépi a határokat.
Attól egy kutya nem lesz kevésbé agresszívabb, hogy minden alkalommal
-emberrel szemben- ezt meg is éli. Hiszen éppen pont ezt teszi!
Ez családi kutya oktatási célja -véleményünk szerint- nem lehet.
Azt meg talán döntse el mindenki, hogy a saját kedvencének egyáltalán szükséges-e ez, mert
talán lehet más cselekvésben is sikeresen feloldani a gátlásokat, az elfojtott érzelmeket.
KÉRDÉSEK:
Az első kérdés, hogy mit kezdjen vele a kutya?
Válasz ...
A kutya képes tanulni próbálkozásaiból.
Ha sikeresen el tudja érni a szándékait vele,
akkor beilleszti a "megszokott" viselkedésébe!
Ha megszokja, akkor valóban "természetessé" is válik számára.
Ha lehet, akkor használni is fogja rendszeresen!
A másik kérdés, hogy mit kezdjünk ezzel mi ?
Válasz ...
Tiéd ebben a döntés és a felelősség!
Te döntheted el, hogy a felszínre engeded kerülni, vagy sem!
Te döntheted el, hogy megszokja, vagy sem!
Te döntheted el, hogy használja, vagy sem!
Te döntheted el, hogy megelőzöd, gátolod, vagy sem!
Egy nagyon egyszerű, de rendkívül súlyosdöntés!
A legfontosabb kérdés :
Ugye Te is tudod pontosan, hogy mi az, amit csinálsz?!
A szolgálati kutyakiképzés nagyon szép szakmai tradíció, de a családi kutyázásban nincs igazán érdemi szerepe.
Az nagyon komoly dolog, hogy a kutyán a "vörös zónában" is meglegyen az erős kontroll és felügyelet, ezért szolgálati munka!
Ehhez nagyon komoly tekintély és rendszeres gyakorlás kell, ha ez nincs, akkor veszélyes is lehet.
Ezért minden nap a viszonyt szigorúan rendezni és erősíteni kell, ebben hiba és hiány nem lehet.
Ha egyszer belekezdtél, akkor kitartóan és szorgalmasan végezni is kell kötelezően
a napi fegyelmező és engedelmességi gyakorlatokat, valamint vélelmezett veszélyhelyzet esetén is kötelezően garantálni kell a kutya számára az erős emberi kontrollt és felügyeletet
!
Magyarázat - csak, ha szükséges:
Az agressziófolyamatos, állandó elfolytása nem jó,
annak szélsőséges elutasítása ugyanis idővel visszaüthet. Ugyanúgy, ahogy az eltúlzása is!
A kutyák egymás közötti kontaktusai során ezért esetenként -felügyelettel- megjelenhet.
De csak és kizárólag mérsékelten és játékos módon!
Ebben a helyes mérték és mód megválasztása a nagyon fontos, az igazán lényeges!
Az érzés megélése ekkor sem lehet soha eltúlzott, veszélyeztető, eldurvuló, túl komoly, valósághű!
A kutya saját agresszív késztetéseit akkor tanulja meg helyesen kontrollálni,
önuralmát is erősíteni, ha ezt csak imitálva, csak fiktív módon,
mély beleélés nélkül, érintőlegesen éli meg! Szakaszosan, szünetekkel!
A könnyed, tényleges erő nélküli, fájdalom nélküli, szerepváltogató, játékos mód a jó.
Olyan játék, melyben nincs szüksége senkinek "védőfelszerelésre",
mert nem harapják"telibe" egymást a felek! Nincs a sérülésnek még az esélye sem!
A játék soha nem egy "élet-halál"harc, nem "véres küzdelem", csak elképzelt!
Inkább egy kissé humoros, egy kicsit vicces, egy kicsit izzasztó.
JÁTÉKSZABÁLY :
Véleményünk szerint ...
Az önfeledt játék a kutyáknak is nagyon fontos,
de még a kutyák egymás közötti játékának is mindig vannak egyszerű szabályai!
A játék arányos, viszonos, igazságos kell, hogy legyen! Testi kontaktus a játékban szabadon lehet, de eldurvulni soha. Sérüléssel járó rúgás, karmolás, erős harapás, fájdalmas csípés, teljes fojtás, erős rázás, szétnyomó ráfekvés mindig TILOS!
Ha valamelyik kutya ezt nem tartja be, ha esetleg sérülés következik be,
vagy egyik túlságosan "felpörög", vagy egyikre túlságosan "rászállnak",
akkor a kutyák játékának azonnal vége van!
A jó, helyes, ügyes játék végén pedig mindig van megerősítés is, kapjon jutalmat,
legyen a Gazditól egy simogatás és/vagy egy finom falat!
AXIÓMA:
Véleményünk szerint ...
Mi nem tanítjuk a kutyát harcra, támadásra, akív védekezésre,
különösen emberrel szemben nem! Nem adunk esélyt sem egy erőszakos rangsorvitára!
Mi a kutya agresszív viselkedését úgy kontrolláljuk emberrel szemben, hogy amikor csak lehet tiltjuk és soha nem ösztönözzük, nem jutalmazzuk! Tűzzelmi nem játszunk soha !!!
Mi már tudjuk tapasztalatból:
Gondoskodni fogunk a kedvenceinkről egészen életük végéig.
A mi kutyáink tőlünk "függenek", követőek, szelídek és érzelmi biztonságban vannak! Nemlétszükséges, hogy az agresszív viselkedésük erősödjön.
Ehhez nem az önbizalmunk hiányzik igazán, hanem legfőképpen a kedvünk!
Ezért inkább nem játszunk "fogatókarral", nem "rongyozunk" és nem "pullerezünk",
hogy a kutya ne érezhessemeg a fővezérség erejét, a győzelem lehetőségét, a siker esélyét
és legfőképpen ennek a valódi, tényleges, sikeres technikáját emberrel szemben!
Egyszerűen azért, mert az már túl valósághű és túl VESZÉLYES!
Egy családi kutya az emberre támadás "féktelen" gondolatával még csak el se játszon!
Az emberrel szembeni "veszélyeserőszakot" még csak el se képzelje!
Mert ebben a pillanatban a kutya már a "piros zónában", "magas ösztönhőmérsékleten" van!
Az pedig családi kutyának SZIGORÚANTILOS! Mi ismerjük nagyon jól a következményeket!
- Honnan tudhatod biztosan, hogy "okos játékot" játszol? - Mert "alapból" biztonságos.
Ezért az biztos, hogy nem fájdalmas és nem okozhat sérülést, ezért senkinek se kell hozzá
tompító vagy védelmező felszerelés! Azt örömmel, önfeledten és bátran élvezheti mindenki szabadon.
Esetenként egy kis önkontrollal, néha pedig -akár még- kontroll nélkül is! Magasabbérzelmi kontrollt csak az a kutya igényel, amelyiknek megengedik, hozzászoktatják
a nagyobb "érzelmi töltethez", viszont annak kötelező is ezt a kontrollt megadni minden nap!
A többi kutyának ez -általában- teljesen szükségtelen! - Mi kell helyette? - Egyszerűen csak elégséges kötődés és/vagy önbizalom.
Ha helyzet olyan, hogy van választási lehetőségünk a döntésben, akkor -ha szabad-
ennél higgadtabbak, megfontoltabbak, körültekintőbbek, okosabbak és nyugodtabbak vagyunk!
ALTERNATÍVA :
Véleményünk szerint ...
Az agresszió csak egy lehetséges érzés, mint a többi!
De sok más érzés is létezik még az önbizalom erősítésére. Játsz okosat!
Ha vállalni akarod mindig a következményeket, akkor szoktasd hozzá -felelősséggel- a kutyát,
de ha nem akarod, akkor csak állj meg! Gondolkodj csak egy kicsit! A lehetőségek szerint Te dönts, és válaszd meg Te-szabadon- az utadat!
De soha ne hagyd másra a döntést! A felelősség mindig a Tiéd marad!
Csak tedd változatossá, mozgalmasabbá, örömtelibbé az életét! - Hogyan? - Közös játékkal! Ésszel és szívvel! Jó mértékkel és értékkel! Önbizalom erősítésére, elfojtott érzelmek, frusztrációfeloldására sok és egyszerű egyéb lehetőség is létezik!
pl: kergetőzés, rohangálás, "hancúrozás", eldugott zsákmánykeresés, labdadobálás, ... Figyelem! A játékszer a kutyának ezekben is csak egy időszakos "csereeszköz"
és soha sem egy végleges "kitüntetés, bizonyítvány, vagy trófea", örökre el nem teheti.
A jutalomfalat, amit a végén kap, no azt mind, jóízűen és nyugodtan megeheti!
Minden megélt érzés -a célt ért feloldással- a megnyugváshoz vezet!
A vidám, örömteli, önfeledt, szabad játék is kiváló időtöltés,
ami a szeretet és az összetartozás érzését segíti megélni,
ami ugyanúgy -mint az összes érzés- segíthet megtalánia nyugalmat mindenkinek.
Egyben lehetőséget nyújt megtalálni és megerősíteni az egészséges önbizalmat is.
Ez nem kényszer, csak egy lehetséges szabad alterntíva, ami szintén ösztönösen választható.
Tehát, ha játszani szeretnél, akkor -szerintünk- egyszerűen csak játssz valami vicceset!
Nekünk ez nem bonyolult, hanem végtelenül egyszerű.
Ahogy a Vera mondaná ezt mosolygósan és tömören: "Csak bundázd meg a kutyát!" :)
